XXV. Várreg – 2021.11.27
A Napraforgó őrs őrsvezetőinek a beszámolója:
Az őrsünkből rengetegen eljöttek, ez is mutatja, hogy már az ötlet is nagyon tetszett mind nekik, mind a szülőknek, hogy elengedték őket. A gyerekek nagyon élvezték, ez is mutatta, hogy folyton voltak valahol, mindent ki akartak próbálni, és mindig büszkén mutatták amiket készítettek. A külön programra is nagyon sokan jelentkeztek, a gyertyaöntésre. A kinti játékon nagyon pörgött mindenki, ez is hatásos volt. A végén jóízűen fogyasztották a megérdemelt jutalmat, a vanilíás karikát. 
Ez után még mindenki befejezte a kimenésnél abbahagyott kézi művét, és ez után boldogan mentek haza.
Szent Pió raji portya – 2021.11.19-21
A Pingvin őrs pár mondatos összefoglalója a portyáról:
“Odafele úton a lányok mellettünk strébültek, mi meg meme-ket nézegettünk.
Láttunk egy csomó sast(az égen), meg őzeket is.
A kolbász finom volt, a kása is, ellentétben a levessel.
Egyébként Szobon voltunk(a plébánián), bújócska volt és egyebek.
A galérián meg egyfolytában verték egymást a Rozsomákok.
Nagyon rövidnek tűnt a portya pedig péntektől vasárnapig tartott.
A kiránduláson kirándultunk, szerencse, hogy nem volt hosszú(de).
Marhára jó zenék voltak a lelki programon(Benedek el is aludt).”
Köszönet Hosszú Puskának
(Gelley Áron írása a Városmajori Híradó XXIX. évf. 2. számából)
Kedves Majoriak!
Természetesen a korlátozások fokozatos feloldása a cserkészek életét is könnyítette, egyre több lehetőség nyílt az elmúlt időszakban a találkozásra. A digitális oktatás május 10-ével véget ért az iskolákban. Ahogy a diákság jelenléte a tanintézményekben, úgy indult újra a cserkészet vérkeringése is: megkezdődhettek a jelenléti őrsgyűlések. Bár eleinte csak szabadtéren, de mégis heti rendszerességgel, nem egy monitor előtt, hanem személyesen találkozhattunk. Szerencsére vezetőink többsége is olthatóvá vált, így az újrakezdéssel kapcsolatos fertőzés kockázatát is minimalizálni lehetett.
Az elmúlt időszak nehéz döntését hozta meg a cserkészkerület vezetősége (az I. cserkészkerület a budai régió cserkészcsapatait fogja össze – a szerk.): az idén nyárra tervezett Kerületi Nagytábort (KNT) elhalasztották a 2022 nyarára. A jó hír azonban, hogy a járvány alakulása és az enyhítések következtében lehetőség lesz ezt a nehéz évet mégis megkoronázni egy csapattáborral. Erről majd nyár végén bővebben beszámolunk.
Történt azonban a félévben egy mindnyájunkat büszkeséggel eltöltő esemény, amiről feltétlen szeretnénk beszámolni a Városmajori Híradó nyilvánosságának. 2021. március 15-én a csapatunk programjait ma is aktív jelenlétével segítő, egykori csapatparancsnokunkat a „Magyar Cserkészszövetség rendszerváltoztatást követő újjáalakulásában, illetve a cserkészvezető-képzés kialakításában vállalt szerepe, valamint a cserkészet múltjának feltárása és bemutatása érdekében végzett tevékenységének elismeréseként” Áder János köztársasági elnök a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetésben részesítette. Nem más ő, mint dr. Grynaeus András, a Baár–Madas Református Gimnázium történelem tanára, csapatunk egyik újjáalakítója, cserkésztisztje, akit a majoriak közül is sokan csak Hp-nak (Hosszú Puskának) ismernek.
Halmi Erzsébet (a lánycsapat korábbi csapatparancsnoka, akit a majoriak férjével, Opor Karesszel, mint a Plébániai tábor főszervezőjét ismerhetik) így ír Hp-ról:
„Hosszú Puska mindig is az állandóságot, a stabilitást és a megbízhatóságot jelentette számomra. Ahonnan el lehet menni, mert tudja az ember, hogy bármikor visszatérhet majd. Ő az, aki kezdettől fogva tudta, hogy szükség van cserkészetre a Városmajorban és azt is, hogy pontosan milyenre. Kitartóan küzdött érte, hogy olyan legyen, amilyennek szerinte lennie kell. Azzal együtt, hogy sok részletkérdésben nem értettem vele egyet, mindig is biztos lehettem benne, hogy jó kezekben vagyunk. Lehet kicsit lázadozni, mert megtartanak a keretek minket. És ez a keret: Hp.”
Kedves Hp!
Annyi embernek szereztél, oly sok örömöt, megannyi felejthetetlen pillanatot! Engedd meg, hogy most néhány szóval, ezen a szófelhőn keresztül köszönjük meg, hogy része vagy az életünknek, és megköszönjük azt a rengeteg munkát, amit a csapatunk életébe fektettél, és fektetsz a mai napig!
A csapat összes tagja nevében:
Gelley Áron
Mester este – Vitamintorna felnőtteknek
Október elején találkoztak a már felnőtt korú cserkészek, a mesterek. Akkor egy éjszakai túrán (inkább sétán) vettünk részt, ami jól esett a hűvös éjszakában. Akkor eldöntöttük, hogy télre kell a vitamin, s ezért káposztát fogunk savanyítani.
Itt van az ősz, itt van újra – s a mestercserkészek készültek a télre. Maguknak s családjuknak káposztát savanyítani gyűltek össze november 3-án a csapatotthonban. A gyalult káposzta, a babérlevél, a kömény, a bors, a karikázott répa is ott volt, s egy fél órányi előkészület után nekikezdtünk: igazi torna volt, erőt belevíve gyűrtük a káposztát, hogy a rostok megtörjenek, és kezdjen levet engedni… amihez a só is hozzájárult.
Közben folyt a szó, s az eredményes munka végén koccintottunk a jól sikerült eredmény felett. S miről folyt a szó? A káposztasavanyítás kémiájáról, a népszokásokról, tervezzünk-e közös disznóölést, milyen hosszú a nyakkendőnk… 🙂
Hazatérésünkkor kinek-kinek egy-egy adag erjedésnek induló káposzta volt a kezében 😉 Jó mulatság, mestermunka volt!
