A Budapest-Városmajor-i Jézus Szíve Plébánia fenntartásában két cserkészcsapat dolgozik testvéri kapcsolatban. Az 1922-ben alapított 205. Zrínyi Miklós Cserkészcsapat a fiúké, míg az 1989-ben megszületett 1926. Szent Erzsébet Cserkészcsapat a lányoké.
(A fenti csoportkép a 2023-as csapatnapunkon készült)
Lelkesen vágtunk neki a márciusi mesterestünknek, a Szarvasgomba őrsök tagjaival mentünk el egy csillagászati előadásra.
A Naphoz hasonló, de kettős csillagok foltos tevékenységeiről beszél egy finn egyetemen kutató magyar csillagász. Ebben is voltak érthető szavak, de valljuk meg őszintén, nem vagyunk csillagászok.
Inkább az érdeklődés vitt minket oda, hiszen a nekünk szóló életvezetési iránymutatás azt mondja, hogy képezd magad egy olyan területen is, amely nem a szakmádhoz kapcsolódik. Ez az volt sokaknak. 😉
Ismét mesterportya. Sajátos körülmények között kezdtünk neki, mert az év elején megterveztük az időpontot, és tartottuk is magunkat ahhoz. A korábbi évek tapasztalata alapján döntöttünk így, és történjen bármi is… valljuk be, történt is, bármi is…. 😉
Az első és legfontosabb, hogy szombat reggel tojásrántottát eszünk. Ez a Szarvasgomba reggeli Péterfai módra – szalonnás, hagymás, kolbászos rántotta gazdagon – s ehhez kell a tojás is. Szóval, egyeztetések, hogy ki s mit hoz. Természetesen ebben a helyi erőforrásokra is támaszkodunk, hiszen „ésszel él az ember, a többinek meg tilos”.
S megszületett a terv, amit hálásan köszönünk Handrisnak, aki bevetette magát: megtervezte, kiszámolta, megosztotta, s hagyott választási lehetőséget. Az őrs tagjai válaszoltak, s az eredménye mindennek: Handris és Balu vágott neki.
(tovább…)Szarvasgomba nyári tábor-Füzér
Hogy mi? A címben benne van majdnem minden, de ami történt ennél sokkal több. 😉
Tomi és Balu indultak először, és elutaztak egy telepakolt autóval Mezőkövesdre, Tomi családjának házába. Zsófi és Krisztián utánuk, összegyűjtve Pattit és Katát – s ugyanabban a percben értünk Bélapátfalvára, ahol felkerestük az egykori táborhelyünket. Nem semmi ez a táborhely: kis faház, nagy tisztás, közeli, finom vizű forrás, OKT útvonal, gépjárművel elérhető, mégis fent van a Bükkben. 1928. nyarán táboroztunk itt, és július 9-én gr. széki Teleki Pál tb. főcserkész és Vidovszky Kálmán, a Magyar Cserkész főszerkesztője, autóbal érkezve, meglátogatta a táborunkat, ott találkozott a fiúkkal, a tisztekkel. Ilyen is volt… (erről beszámolt a Magyar Cserkész 1928-a július 15-i száma). S ha már ott voltunk, megnéztük a felújítás alatt álló cisztercita kolostor maradványait is.
(tovább…)
avagy a gróf sárvárfelsővidéki Széchenyi István Mesterraj portyájának furcsasága: 7+3=7
Kitűztük, vártuk, eltoltuk. Újabb időpont, s belevágtunk. Na, azért az élet itt is, ott is alakított rajta, de a végeredmény nagyszerű portya lett.
Handris már elindult péntek hajnalban, s estére ért a szállásra. Krisztián Tomival érkezett, majd Balut is felvéve, hármasban indultunk a péntek esti szállásra. A járműben bemelegítő beszélgetésekkel kezdtünk, mert Handris külön utakon járt. Szóval a mesterraji portya 205-ökből állt.
(tovább…)
Az idei cserkésztáborunkban Középfölde távoli világában töltöttük napjainkat. Miután felépítették otthonaikat, a númenori emberek és a völgyzugolyi tündék egymással szövetségben győzték le a gonosz Sauront. Időközben volt varázslás, egy-két esküvő, találkoztunk kalózokkal, kiderítettük, hogy ki tud a legjobban főzni, vízi csatázunk, táncoltunk, kirándultunk és még nagyon sok élménnyel gazdagodtunk. Erről mesélnek ezek a képek.
Az tavalyi évhez hasonlóan idén is tartottunk csapatnapot, amin a csapat minden korosztálya és a szülők együtt vehettek részt. A vezetők szuper programokkal készültek, és csodaszép időnk volt.
Az idén ígéretet vagy fogadalmat tevőknek gratulálunk!
Barni jóvoltából idén is készült egy fantasztikus videó ez eseményről, ezt is meg tudjátok nézni!
Április napsütéses utolsó hétvégéjén a kiscserkész korosztállyal a Hárshegyen kirándultunk. A gyerekek végigjárták Lecsó konyháját, ahol nem csak ügyes kiskuktává váltak, hanem bebizonyítottak, hogy mindent tudnak, amit egy KCS-nak tudnia kell. A próbát egy óriási játszós, rohangálós, kergetőzős, focizós programmal zártuk le.
Az idei kiscserkész portya Pilisszentivánon volt március 18-tól 19-ig. Már a megérkezéskor kisebb nehézségbe ütközött a csapat, Herkules megkérte szerelme, Megara kezét, de a lány édesapja nem támogatta a házasságot. Természetesen a kiscserkészek, görög istenek, múzsák azonnal felajánlották segítségüket, így közösen körbejárta a vidék tájait a csodás korsó után kutatva, amely megtalálásával Herkules rábírja az apát az esküvőre. A gyönyörű időnek és a vidám hangulatnak köszönhetően mindenki nagyon élvezte a kirándulást és a korsót is megtaláltuk. Este még kinyomoztuk Zeusz villámjának eltünését, egy finom vacsorával majd egy hosszabb imával zártuk le a tartalmas napot. Másnap minden szereplő között rendeződött a konfliktus, és végül Megara és Herkules is összeházasodhatott.
A tavaszi őrsi portyánkon kitettünk magunkért: teljes menetfelszereléssel tettük meg a Piliscsaba – Dobogókő kaptató 20 kilométerét. Busszal értünk pomázi szállásunkra, ahol a paprikás krumplink után a helyi vezetők jóvoltából maradék palacsintát ehettünk (erre is jutott egy kis pirospaprika). Az éjszaka alatt tudományos kísérletet hajtottunk végre: kiderült mi lesz a kólás gumicukorral, ha kólába rakjuk (nagyon megnő). A portya zárásaként Óbudán vetettük össze bowling tudásunkat.
A Bodza őrs április 22-23-án Velencén járt őrsi portyán. A hétvégén gyöngyörű időnk volt, úgyhogy sok időt töltöttünk a szabadban; játszottunk, sétáltunk, fagyiztunk, főztünk és sokat beszélgettünk.. hamar elröppent ez a két nap!