Rántottás török-fürdő

avagy a gróf sárvárfelsővidéki Széchenyi István Mesterraj portyájának furcsasága: 7+3=7

Kitűztük, vártuk, eltoltuk. Újabb időpont, s belevágtunk. Na, azért az élet itt is, ott is alakított rajta, de a végeredmény nagyszerű portya lett.

Handris már elindult péntek hajnalban, s estére ért a szállásra. Krisztián Tomival érkezett, majd Balut is felvéve, hármasban indultunk a péntek esti szállásra. A járműben bemelegítő beszélgetésekkel kezdtünk, mert Handris külön utakon járt. Szóval a mesterraji portya 205-ökből állt.

A bátonyterenyei plébánián kaptunk szállást. Egykor három papnak otthont adó központ nagy méretű plébániája mindenre is lehetőséget adott. Így este Tomi még elugrott Handrisért, és behurcolkodás után a nagy asztalt félig körbe ülve szíverősítés, vacsora (böjtös, halak és halak, mi jó falat), finom kenyér… s a másnap megtervezése.

Imádságok után aludni tértünk. Reggelre kelve láttuk, mily csodás helyen vagyunk, hatalmas kert, szomszédban a templom, a temető, s mire a zsolozsmámból visszaértem, már várt minket a 18 tojásos szalonnás-kolbászos rántotta – igen csak rendben volt! Raji főszakácsunk, Tominak köszönhetően.

Bepakoltunk, kitakarítottunk, s útra keltünk: tari Felső-Csevice forrás (itt találkoztunk néhány örökcserkésszel), megemlékeztünk a három tari táborról, kinek-kinek milyen emléke volt, beszereztük a majorcaching betűjét, s mentünk vissza a gépesített hadosztály megfelelő járművéhez.

Innen kisebb egyeztetés, merre és mit kerüljünk, de a lényeg, hogy ezután megjártuk mátraszőlősi plébániát, hollókői világörökségi falut (ahol egy kis forrócsokis, stb. kényeztetés), majd a Karoshídi-tisztás (Tomi autójával fel a hegyekbe, majd gyalog le….). Ott nem találtuk a majorcachinget, s Hp-val egyeztetve sem találtuk… Pótlandó.

Irány Parádsasvár, ahol elmentünk a Gilicze-réthez, és igen, ott találtunk majorcachinget, majd Bodonyi plébánia, ahol felidéztük a Süsüs kcs tanyát, és utána Parádfürdőn megemlékeztünk.

A nap végén megérkeztünk Egerbe, s a törökfürdőben kiáztattuk fáradt tagjainkat, szaunával, hideg és meleg vizes medencékkel, zuhannyal.

Vacsoráztunk volna, de ott éppen műszakváltás volt, így elengedve mindent hazautaztunk.

A tanulság? Ha van éves naptárunk, az időpontokat tartsuk be, és megértve mások nehézségeit, de ne kavarjunk benne ???? E mellett fontosnak látjuk az őrsi létet is, és megalakítjuk az egyik őrsöt a rajban. Végül, ami nagyon fontos volt, hogy megbeszéltük, hogy s miként látjuk a mesterek munkájának lenyomatát a csapatra.

A portya zsákmánya: három majorcaching pont, és újabb hét táborhely felkeresése, valamint első portyája a mesterraj újoncának, Tominak.

Nagyszerű volt, s ismét nekifogunk a következő alkalommal: nyári táborunkat szervezzük! Aki nem volt a rajból, hiányzott!

Ti hogy álltok a táborhely-felkeresésekkel? Van a Pilisben is, Börzsönyben is, ami egy napos portyába belefér! Hajrá majori cserkészek – 100/88/33 évünkről szól!

Képek