Reggel a hajnali 8:57-es vonattal indultunk Verőcére. A szemerkélő eső nem szegte kedvünket, egy rövidebb, de annál elázósabb kirándulásban volt részünk. A fázós, vizes emberkék vidám zaja töltötte be a tornatermet, miután megérkeztünk. Az ebéd utáni „csendespihenő” nem éppen sikerült csendesre. A mászó kötelek, gyűrűk és labdák felpörgették a délutáni punnyadást.
Az esti mise jó hangulatban telt, majd utána István és Gizella koronázása a komolyságot nevetésbe fordította. A koronázási szertartást lakomával ünnepeltük meg. A vacsora után, egy szuperjó összetett, de bulizós játékban volt részünk. A világítós karkötők fényében keresgéltük a figurákat, ujjharcoltunk, nyakkendő harcoztunk, számháborúztunk, miközben tombolt a zene. Az esti ima után fáradtan, de tényleg boldogan feküdtünk le. A reggeli zenés ébresztő után egy nem mindennapi reggelitorna következett. A hálózsákos, kukacharcos, hengergős móka mindenkit felébresztett. Már a nap első percei is kacagással teltek.
Reggeli után futkároztunk, játszottunk az udvaron, élveztük a napsütést, amire már annyit vártunk. Dél körül Vácra érve egy Mr. X -es játékba csöppentünk, megismertük a város nevezetesebb helyeit, érdekességeit. A csapatos, üldözős játéknak a vonatindulás vetett véget.
A nyugatiba fáradtan, de azthiszem élményekkel telve érkeztünk, ahol a szülők már vártak ránk.
Bambusz őrs