Azaz esővédelmi útmutató, kezdő cserkészeknek Krokodil őrs módra:
(1) „Hogyan ne ázz el, egy cserkésztáborban”
Amikor megérkezünk a táborhelyszínre, célszerű védekezni a fentről hulló csapadék ellen.
Egy városi ember azt gondolná, hogy a legegyszerűbb módja ennek, ha az ember a mező szélén felver egy sátrat. Na ez kérem-szépen súlyos tévedés. Ha az ember a mezőn veri fel a sátrát, akkor megeshet hogy nem kell gazolnia. Mi is a gazolás? Vegyünk a kezünkbe egy baltát, vagy egy macsétát, szóljunk őrstársainknak, hogy lépjenek kettőt hátrább, és széles csapásokkal addig írtsuk az aljnövényzetet, mígnem hasonló lesz a réthez. Hasonló! De nem ugyanolyan. A gazolás elmulasztása súlyos hiba, így kezdő táborozóknak akár külön is javasolt gazolást végezni. (Az oldalsó csalánosban.)
Fontos, hogy árkoljunk a sátor körül. Ez az árok azonban nem az esővédelem része. A víz ugyanis – különösen megfelelően agyagos talajon – úgyis befolyik, így hát célja egyrészt a szépség, másrészt a szomszédos őrsök elleni védelem. (Hasonlóan egy várárokhoz.)
Hogyan védekezzünk, ha éppen nem a sátorban szeretnénk lenni? A legegyszerűbb módja ennek, ha az ember egy olyan időszakot választ, amikor szép az idő. Ilyenkor aztán remek kinti játékokat lehet játszani, elsősorban babzsákozni, vagy métázni, a többi őrssel együtt. A krokodiloknak ez a módszer szinte 100%-ban bevállt. A szép-idős napokon gyakorlatilag senki nem ázott el. Ezt a módszert a hatékonysága miatt különösen javasoljuk, akár szélesebb körben is terjeszthető, olcsósága miatt is jól alkalmazható.
. Mit tegyünk abban az esetben, ha nincsen sátrunk? A krokodil őrsnek erre az esetre egy különösen kidolgozott módszere van. Ilyenkor az őrs egyik tagja, hoz egy felső, meg egy alsó ponyvát. Az éjszaka, a lehetséges eső ellen, a felső kifeszítésével védekezünk. Az első eset, ha nem esik az eső. Ilyenkor az előző pontnak megfelelően valószínűleg szárazok maradunk. Ha azonban az ember cserkésztáborban van, akkor ilyenkor számíthat az igazi viharra. Ilyenkor célszerű a ponyvát felverni. Ha az ember jól akar szórakozni, lehetőleg úgy köti meg a ponyvát, hogy a legnagyobb esőben elszakadjon a zsineg. Ilyenkor ugyan a fő cél (Lásd.: „Hogy ne ázz meg…”) nem teljesül, cserébe nagyon vicces a pizsamában rohangáló őrsvezető látványa.
(2) „Mit tehet az ember, ha megázott”
Ebben az esetben eltérő több megoldás is létezhet. Tapasztalatunk szerint, ha olyan helyen ázunk el, hogy ezt mások is látják, attó szárazabbak nem leszünk, de cserébe akár egészen finom kekszet kaphatunk a velünk szolidaritó helyiektől. Ha azonban a táborban ázunk el, akkor más a helyzet. Ilyenkor egy idő után az hozzászokunk, és egyre jobb játékokat játszunk, hogy elüssük a rossz időt. Csakis végső esetre alkalmazzuk a legradikálisabb megoldást, mégpedig akkor és csakis akkor, ha ezek a tényezők állnak fenn: Ha már tizedik napja vagyunk lenn, és már két napja csak ázunk, van egy segítőkész erdészünk, és rengeteg felszerelésünk, egy halom fáradt cserkészünk, tíz centi sarunk a tábor teljes területén…Nos ez esetben akár haza is jöhetünk a táborból.
Csanády Soma őv.